Konfliktuskezelés
Tanári feladat annak átgondolása, hogy milyen az adott osztály légköre, a tanulócsoport sajátosságainak elemzése, vannak-e aktuálisan konfliktusok, kik között lehet feszültség, szükséges-e bizonyos párosításokat vagy csoportosításokat kerülni, ill. létrehozni. Milyen nehéz helyzetek adódhatnak esetlegesen (bárki nem akar szerepelni, valaki dominálja a csoportot, vita alakul ki, egy személyes konfliktus felszínre kerül), mentális felkészülés a beavatkozási lehetőségek körültekintő, szakmai mérlegelése érdekében
A tanóra szakmai előkészítése, interaktív módszerek kiválasztása: szemléletes bevezető prezentáció, egyéni és csoportmunkához szükséges eszközök, feladatlapok (hogy ne csak halljanak a konfliktuskezelésről, hanem saját élményen keresztül gyakorolják azt).
Együttműködési szabályok előkészítése, és a közös megbeszélést követő rögzítése az óra elején (pl. : egymás meghallgatása, nem minősítjük egymást, minden vélemény számít, a személyes példák bizalmasak maradnak ….).
Felkészülés a tanórá zárására: rövid összegzés, tanulságok közös megfogalmazása, hazavihető személyes üzenet, opcionális otthoni megfigyelési feladat....
Teremrendezés kör alakban, könnyen kialakítható 4–5 fős asztalcsoportok
A konfliktuskezelés „tanítása” elsősorban kompetenciafejlesztés. Ezen a tanórán a cél a készségek fejlesztése (kommunikáció, együttműködés, önreflexió), ezért formatív értékeléssel folyamatosan visszajelzést adunk a diákoknak az egyéni és a csoportos tanulási folyamatról, pl. megfigyeléssel és azonnali visszajelzéssel, amikor nem a személyt, hanem viselkedést értékeljük („Észrevettem, hogy mindenkit meghallgattál.” „Jó volt látni, hogy több megoldási lehetőséget is kerestetek.” „Tetszett, hogy kérdésekkel próbáltátok megérteni egymást), és a tanóra végén, a tervezett lezárás részeként önértékelő reflexiós lap kitöltését ajánljuk meg, ezáltal is támogatva a személyes fejlődést, az önértékelést, az önszabályozó tanulást és a tanultak hétköznapi alkalmazását.
Ezen a tanórán minden tanuló ugyanazzal a témával dolgozik, de eltérő mélységben és eltérő támogatással. Differenciálhatunk pl. a tanulási stílus szerint, úgy, hogy a tanulók választhatnak, - ugyanazt a konfliktust feldolgozhatják, rajzzal, gondolattérképpel, plakáttal, rövid párbeszéddel stb, vagy a segítség mértéke szerint : rövidebb instrukció, a feladat kisebb lépésekre történő bontása, páros munka támogató társ(ak) mellett, vagy a szerepek szerint, amikor a csoportmunkában mindenki más feladatot kap, és így a visszahúzódóbb tanulók is sikerélményhez jutnak (időfelelős, megfigyelő, szóvivő).