Numerikus érzékenységvizsgálat (+/- módszer)

A folyamat a következő módon zajlik: először is megtervezzük a modellt - a folyamat minden alapvető elemét meghatározzuk, összefüggéseket állítunk fel és egyenletek formájában fejezzük ki. Egyszerű folyamat esetén a fent említett egyenletek lehetővé teszik a számítást.

A folyamat a következő módon zajlik: először is megtervezzük a modellt - a folyamat minden alapvető elemét meghatározzuk, összefüggéseket állítunk fel és egyenletek formájában fejezzük ki. Egyszerű folyamat esetén a fent említett egyenletek lehetővé teszik a számítást.

Példa: Az ipari mérlegek alkatrészeként használt rugók gyára úgy dönt, hogy újdonságot vezet be a termelésébe. Az eddigi éves termelési költségek 150 000 eurót tesznek ki, évi 200 000 darabos éves termelés mellett. Az edzési folyamat miatt az egységenkénti energiaköltségek viszonylag magasnak bizonyulnak, és az összes költség 1/3-át teszik ki. A javasolt újdonság a fűtési és hűtési folyamatra vonatkozik, míg a számítások azt mutatják, hogy a találmány bevezetésével az említett költségek a jelenlegi energiafogyasztás mindössze 40%-ára csökkennének. A módosítás 3000 euró értékű további beruházást igényel. Ezenkívül a változtatható költségek 0,03 euróra emelkednének előállított egységenként.

Példa

Határozzuk meg a döntést befolyásoló összes alapvető elemet:

• éves termelési költség: 150 000 euró,
• éves termelés: 200 000 db,
• egységenkénti energiaköltségek: az összes költség 1/3-a,
• a bevezetett módosítással az energiafogyasztás 40%-kal csökken,
• a módosításhoz szükséges eszközök: 3 000 euró,
• további termelési költségek egységenként: 0,03 euró.

Az esetleges innovációból eredő költségek összehasonlítása
Az egyes paraméterek közötti összefüggések láthatók; a bal oldali oszlop az innovációból eredő megtakarításokat, míg a jobb oldali oszlop az említett innovációhoz kapcsolódó költségeket mutatja.

Egy egyszerű számítással sikerült megállapítanunk, hogy a találmány fejlesztésére és megvalósítására fordított beruházás indokoltnak bizonyul. A gyakorlatban számos különböző lehetőséget kell megvizsgálni, és csak a legrosszabb forgatókönyveket kell figyelembe venni.

Tény, hogy egyes paraméterek (például a fejlesztési költségek) több mint 100%-kal ingadoznak, anélkül, hogy különösebb kár érné őket. Vannak olyan paraméterek is - különösen a kevésbé innovatív szegmensekben (kenyérgyártás és egyéb alapvető szükségleti cikkek), ahol a legkisebb módosítás is rendkívül kedvezőtlen pénzügyi változásokat okoz. Ilyen esetet lehet szimulálni a bemutatott modellel. Ha úgy döntenénk, hogy például az eladási árat csökkentjük, alacsonyabb nyereség keletkezne, miközben a módosításokra való érzékenység drámaian megnőne.

Így észszerűnek bizonyul az úgynevezett érzékenységi elemzés elvégzése is, és annak ellenőrzése, hogy bizonyos bemeneti paraméterek módosítása mit eredményez.
A bemutatott példa a táblázatban felsorolt lehetséges forgatókönyvek egy részének érzékenységi elemzését foglalta magában.

Az érzékenységi elemzés eredményei
A nyereséget a különböző bemeneti paraméterek tekintetében mutatjuk ki.

Egy rendkívül egyszerű példát mutattunk be, amely könnyen kiszámítható volt (az egyszerűség kedvéért Excel-t használtunk). Ha azonban több adat áll rendelkezésre, a modelltervezés folyamata ugyanaz, mégis megfelelő számítógépes programokat kell használni a számításokhoz; gyakran a táblázatkezelő programok elegendőnek bizonyulnak (Excel, QuattroPro és hasonlók). Ilyen esetben a modellbe bonyolultabb összefüggéseket, valamint idő- és mennyiségi változó paramétereket is be lehet építeni, például a villamos energia árának havi ingadozását, az eladott mennyiségek változását a piaci részesedés növekedése következtében, a termelési ár csökkenését a megnövekedett termelt mennyiségek következtében (a nagyobb mennyiségek megvásárlásáért a szállítótól kapott kedvezmények) és hasonlókat. Léteznek olyan professzionális szoftverek is, amelyek nagyobb kihívást jelentő eseteket szimulálnak.