- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A társértékelés egy előre meghatározott szempontok szerint történő, kifejezetten fejlesztő típusú értékelés, ami a tanulók reális értékelési képességeit is fejleszti. Fontos, hogy a tanulókkal is megismertessük ezt a módszert, mielőtt elkezdik alkalmazni.
A társértékelés eszköze lehet például a tanulási napló, a portfólió, a reflektív munkanapló, amelyben a tanulók feljegyezhetik mit tanultak, mi okozott nehézsége, stb. Természetesen ezeket is érdemes digitális formában elkészíteni.
Leggyakoribb formája a hagyományos teljesítményértékelési alkalmak (felelés, dolgozatírás) gazdagítása a kortárs (peer-to-peer) értékeléssel. A társértékelést követheti hivatalos tanári értékelés is, de akkor abban fel kell használni a társértékelés szempontjait és főbb meglátásait.
- A tanulók fokozatosan megtanulják reálisan értékelni magukat és társaikat és beépítik azt a tanulási folyamatukba, mint a fejlődésüket szolgáló hasznos eszközt.
- A diákok tanulhatnak egymástól, talán jobban el is gondolkodnak egy társ által adott visszajelzésen, komolyabban veszik azt.
- A tanulók megértik, hogy a teljesítményelvárások, és az objektív értékelési szempontok nem a tanár személyéhez kötődnek, így később a munkahelyen is gyakorlottan tudnak részt venni az önértékelésben és jobban viszonyulnak a külső értékeléshez is.
- Meg kell adnunk jól definiált értékelési szempontokat, amelyek alapján a tanulók egymásnak visszajelzést tudnak adni.
- Tisztázni kell, hogy milyen módon történik az értékelés (pont, jegy, szöveges értékelés), és hogy miként számítjuk ezt be az egyéni értékelésekbe.
- A tanári értékelés nem lehet nagyon különböző a társértékelés szempontjaitól és meglátásaitól. Ha igen, azt pontosan és érthetően meg kell indokolni a diákoknak.
„A tervezett mérések és feladatokat arra szolgáltak, hogy pontos visszajelzést kapjon a tanár arról, hogy a diákok tudása, kompetenciái megfelelnek-e a kimeneti követelményeknek, megfelelő szinten fejlődtek-e, továbbá, hogy hol van további közös feladat a fejlődést, fejlesztést illetően (tanulók, témák, eszközök). A projekt nemcsak a tanár számára volt összegzés a diákok tudásáról és kompetenciájukról, hanem arra is szolgált, hogy a diákok felelős értékelési tevékenysége is fejlődhessen (önértékelés, társértékelés) és erről a mentor (tanár) bizonyosságot szerezzen. Hozzáadott érték, hogy a diákok ebben a projektben egyénileg és csoportban is bizonyíthattak és maguk értékelhették a felkészültségüket, továbbá és a tanári reflexió segített a még hiányzó kompetenciák feltárásában és pótlásában.” (Hegedüs Helén, a projektet és annak értékelését tervező tanár)