- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
A 21. századi technológiai robbanás és a felgyorsult gazdasági fejlődés elodázhatatlanná teszi az oktatás megújítását, így a pedagógiai fordulatra alkalmas módszerek között a szakképzésben kiemelt szerephez jut a projektmódszer. A projektmódszer a 21. századi készségek fejlesztésében bizonyítottan hatásosabb, mint a hagyományos frontális tanítás. A tanításról a tanulásra kerül a hangsúly, a tanár kicsit a háttérben maradva irányítja az eseményeket, a főszerepet átveszik a diákok, a sikeres projektmunkában a tananyag elsajátítása mellett képesek lesznek:
- az adott problémával kapcsolatos kritikus kérdéseket közösen megfogalmazni;
- „kutatási” munkatervet önállóan összeállítani;
- megfelelő információ- és adatfeldolgozó eszközöket kiválasztani;
- projekttermékeket, szöveges összegzéseket, elemzéseket, prezentációk formájában előállítani;
- konstruktív tanulási közösséget kialakítani;
- társaikkal együttműködve ötleteiket elképzeléseiket és a kész projekttermékeiket bemutatni;
- saját és közös termékeiket, tanulási eredményeiket értékelni.
Összességében a projektmódszer a tanulás élvezetes, élményalapú és kreatív módját kínálja, amely fejleszti a diákok kritikus gondolkodását, problémamegoldó képességét, együttműködési és kommunikációs készségeit. Az interaktív és gyakorlatias tanulás segíti a diákokat az információk alkalmazásában a valódi élet helyzeteiben, előkészítve őket a sikeres és teljes értékű felnőttkori életre.
A projektmódszer számos olyan lehetőséget kínál, amely elősegíti, hogy a szakképzés megfeleljen a 21. század oktatással szembeni elvárásainak. Ezt támasztja alá az az ábra is, amely a projektmódszer legfontosabb ismérveit foglalja össze.
- A hangsúly áthelyezése a tananyag memorizálásáról a készségek (például a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás, a kreativitás, az alkalmazkodóképesség, stb.) fejlesztésére. A tudás megszerzése az ismeretek alkalmazása révén, a tények és adatok puszta bevésése helyett.
- A digitális eszközök, az online források és a technológia kihasználása az osztálytermekben a tanulási tapasztalatok javítása érdekében. A diákok felkészítése a digitális világra, javítva digitális jártasságukat és kompetenciáik fejlesztése, oktatási szoftverek, interaktív tanulási modulok és a távoktatást támogató platformok használatával.
- Az oktatás testreszabása a diákok egyéni tanulási stílusához, igényeihez és üteméhez. Adaptív tanulási technológiák, rugalmas tantervek és differenciált oktatási stratégiák annak érdekében, hogy minden diák hatékonyan tanulhasson.
- A diákok felkészítése az egyre inkább összekapcsolt világban való érvényesülésre, másokkal való együttműködésre, a globális szemlélet integrálása, a nyelvtanulás ösztönzése a tantervekben.
- A fenntarthatóság beépítése a tantervekbe annak érdekében, hogy a diákok megismerjék a környezeti kihívásokat, a fenntartható életmód alapelveit és tudatosan törekedjenek a környezet megőrzésére.
- A tanulás elfogadása életformaként, a formális iskoláztatáson túli, egész életen át tartó folyamatként. felnőttoktatás, a szakmai továbbképzések, az online tanulási platformok, a munkaerő változó igényeihez igazodva.
- Elmozdulás a hagyományos szabványosított teszteléstől az értékelés változatosabb formái felé, amelyek pontosan mérhetik a diákok készségeit és tudását. Ez magában foglalhatja a portfólióértékeléseket, a szakértői értékeléseket és a valós problémamegoldó feladatokat.
PÉLDA témaválasztásra
Az osztály gazdaképzésben vesz részt, a tanulók zöldségtermesztőknek készülnek. A 11. évfolyamon, a Növénytermesztés tantárgy óraszáma 200 és ezen belül a „növénytermesztési munkák szervezése, a precíziós gazdálkodás” témakörnél tart az osztály.
A precíziós gazdálkodás korszerű téma, érdekli a diákokat, hiszen naponta hallják a híreket, hogy a gazdaságokban egyre több új technológiai megoldást alkalmaznak.
Az elvárt tanulási eredmények közül a diákoknak a „Zöldségek vízigénye a növényházi termesztésében" téma tetszett legjobban, döntés született arról, hogy egy projekt keretében fogják ezt megtanulni.
Megfogalmazták azokat a kérdéseket, amelyek mentén a témakört fel fogják dolgozni:
Milyen vízigénye van az üvegházban termesztett paprikának? Mennyiben különbözik ez a szabadföldön termesztett paprikától?
Milyen precíziós megoldások és technológiák állnak rendelkezésre az növényházi növények vízigényének ellátásában? Melyik megoldás mennyibe kerül, milyen előnyei és hátrányai vannak?
Az utóbbiak közül melyiket alkalmazzák már a környékbeli gazdálkodók?
A csatolt dokumentum részletes útmutatót tartalmaz mezőgazdasági szakmákban tanuló diákoknak tervezett projektekből.