Értékelési módszerek
Rövid összefoglalás
A projektértékelés több lépcsőben történik, többszintű és komplex.

A módszer bemutatása

A módszer kifejtése

A projektek esetében az értékelés egy olyan összetett rendszer, mely magába foglalja a tanulói teljesítmények értékelését, a projekt folyamat értékelését, továbbá a projekt eredményének, tapasztalatának értékelését is. 

Ha kizárólag a tanulói  teljesítmények, kompetenciák értékelésére fókuszálunk, akkor a pedagógiai gondolkodás fókuszában a kimeneti követelmények kell legyenek, azaz már a projekt megtervezésekor abból kell kiindulnunk, hogy melyek azok a tanulási eredmények, amiket a projekt keretében fejlesztünk/tovább fejlesztünk és ezeket hogyan akarjuk értékelni.  

A projektekben az értékelése nem lehetséges kizárólag a hagyományos formákban. A projektmódszer alkalmazása azért is fejlesztő hatású a gyakorlat számára, mert kiváló terep a pedagógiai értékelés legkorszerűbb módjainak kipróbálásra, gyakorlására.

A tanulói értékelés magába foglalhatja valamennyi értékelési típust (Diagnosztikus, formatív/fejlesztő és szummatív) és többféle módszert, formát, melyekhez különböző manuális és digitális eszközök alkalmazhatók.

A projektek eredményeinek értékelésben az értékelők, a mérés-értékelés módszerei, eszközei igen gazdagok.  Leggyakrabban alkalmazzuk a fejlesztő értékelést, az ön-, és társértékelést, az interaktív értékelést a tudás mérésére. A  problémamegoldás értékelésére konkrét gyakorlati feladatokat készítünk és változatos eszközökkel értékelünk, illetve a fejlesztendő kompetenciák megfelelő szintjének értékelésére is többféle módszer és eszköz kínálkozik a digitális eszközöktől a portfólióig.  

A tudás és a kompetenciák méréshez az is szükséges, hogy megfelelőek legyenek a feladatok, továbbá, hogy az értékelés szempontrendszere előre tervezett és ismert legyen az értékelendő diákok számára is.

A projektértékelésnek az is sajátossága, hogy az önértékelés és egymás munkájának az értékelésén túl, és a tanári értékelés mellett gyakran vesznek részt „külső” személyek (szülők, partnercégek szakemberei) is, pl. a produktum bemutatásakor, annak értékelésében.

A projektértékelés további célja, feladata, módja

  • A projekt tervezésénél el kell készíteni a részletes munkatervet, amelyben rögzítik, hogy a csoport tagjai közül ki melyik részfolyamatért felelős, és mikorra kell elvégeznie a rá bízott feladatot. Mindezek után a munkavégzés folyamán projektnaplót, illetve portfóliót vezetnek, ezért a külső szemlélő, értékelő, azaz a pedagógus számára is transzparens, hogy ki mit végzett, miért felelős. 
  • A projekt végén időt kell szánnunk arra is, hogy a tanulókkal megbeszéljük a tanulási folyamatot, elemezzük, hogy mit és hogyan tanultak; beszélgessünk velük a fő kérdésről, általában a tanulás folyamatáról és eredményéről, illetve a projekttermékről, a produktumrólIlyenkor van alkalom arra, hogy azokat a tanulságokat megfogalmazzuk egyéni, illetve csoportszinten, a tanulók és a pedagógusok is, amelyeket egy következő projektben hasznosíthatunk. (reflexió). 

Előnyök

A módszer előnyei
  • A projektpedagógia kiváló lehetőségeket nyújt arra, hogy minden tanuló a saját tudásának adaptivitását egy részben annak a kiscsoportnak a megnyilvánulásai alapján értékelje, ahová tartozik.
  • A projekt során intenzív, komplex tevékenység zajlik a kiscsoportban, ez azt jelenti, hogy minden tagnak a tudása, elképzelései, képességei és készségei szinte minden pillanatban megmérettetnek.
  • A projekteknek lehet valamilyen nagyon konkrét tantervi tartalomhoz és követelményekhez köthető céljuk. Ilyen esetekben a pedagógiai értékelés egyik célja annak meghatározása, hogy vajon ezeket a tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítik a tanulási folyamat eredményeként a gyerekek. Az ilyen értékelés azokat a módszereket igényli, amelyeket a konkrét tananyag tartalomhoz, a képességek, készségek fejlesztéséhez kapcsolódó eredményesség mérésénél alkalmazhatunk.
  • A projektekben végzett munka azonban más szempontokból is értékelendő. A projektek - mint minden más oktatási folyamat - átfogóbb nevelési, fejlesztési célokat is szolgálnak; az ezekben való előrehaladás is értékelendő.

Kihívások és buktatók

A módszerrel kapcsolatos kihívások, buktatók és azok kezelése

A módszer nehézségei:

  • Hagyományos osztályozással nem értékelhető, nehézséget okozhat az új értékelési gondolkodásmód és eszközrendszer elsajátítása
  • A folyamatos visszajelzésnek és kommunikációnak nagyobb a jelentősége, mint magának a produktumnak. A visszacsatolás módszere segíti a projekt megfelelő irányú haladását. A részfolyamatok, részeredmények ellenőrzése (mind a diákok, mind a pedagógus által), különösen nagy munka azért, hogy a projekt kivitelezése minőségileg, ütemezését tekintve is sikeres legyen.
  • A csoportosan tevékenykedtető oktatási módszereknél a legproblematikusabb a csoport együttes, illetve a benne dolgozók egyéni értékelése. A kérdés, hogy ki és miként tudja értékelni a csapatban dolgozók egyéni hozzájárulását a közös munkához.
  • A csoport együttes eredménye a közös produktumban látszik, az egyéni hozzájárulásokat pedig leginkább a csoport tagjai tudják értékelni. (ez egyben erőssége is a projektpedagógiának, ha azt a projektmódszernek megfelelően végzik)
  • Hiba, ha csak a jó együttműködés vagy csak a közös beszámolók eredményeit tartjuk számon, mivel a csoport együttes teljesítménye lehet jó vagy rossz, de az egyes tanulók sikeres tevékenységének csak a közös munka során szerzett új ismereteket és képességeik fejlődését tarthatjuk.

Gyakorlati tippek

Gyakorlati tippek a módszer alkalmazásához

A projekt eredményeinek kvalitatív értékelése a következőképp csoportosíthatók:

  • Azok a kompetenciák, amelyeknek fejlesztését a projekt tervezése során megfogalmaztuk
  • Értékelni kell a munkát a tanulás szempontjából is, számba kell venni, hogy milyen tanulási folyamatok zajlottak le a projekt megvalósítási folyamatában
  • Az együttműködés színvonala, szervezettsége a csoportokban, az együttműködési képesség fejlődése. Értékelni kell tehát a munkát a társas kapcsolatok alakulása szempontjából is.
  • Értékelni kell a munkát az egyén szempontjából is. Hogyan tudott együtt dolgozni a csoporttal, voltak-e konfliktusai, és azok miként oldódtak meg, mennyit és hogyan tanult a projektmunka során, mennyire érzi azt hasznosnak.
  • A projekt kivitelezése során tanúsított kreativitás
  • Az önálló munkavégzés fejlődése, mennyire voltak erre képesek a gyerekek, milyen problémák jelentkeztek
  • Az elkészült produktumok esztétikai, szakmai színvonalának értékelése
  • Feltétlenül értékelni kell a projekt megtervezését, a terv érvényesülését A tervezési folyamatról utólag, a végrehajtás ismeretében megfogalmazható ítéleteket is.

HASZNÁLHATÓK DIGITÁLIS ESZKÖZÖK MINDEN ÉRTÉKELÉSHEZ!