hagyományos árképzés
0–5 perc: Bevezetés, motiváció
Az óra elején rövid beszélgetéssel ráhangolódunk a témára. A tanulók saját tapasztalataik alapján megfogalmazhatják, hogy vásárláskor milyen benyomásaik vannak az árakról, mely termékeket tartják kedvező árúnak, illetve melyeket érzik túl drágának. Közösen keressük a választ arra, hogy miért fordulhat elő, hogy ugyanaz a termék különböző helyeken eltérő áron vásárolható meg.
Lényeges, hogy megértsék az árképzés alapjait, hiszen a megfelelő árak meghatározása jelentős hatással van a vállalkozás sikerességére. Az óra során áttekintjük, milyen költségekkel kell számolni az alapanyagokon túl, és hogyan jelennek meg ezek a termékek eladási árában. Foglalkozunk az árak felépítésével. Emellett megismerjük, hogy milyen esetekben alkalmazhatók kedvezmények vagy felárak, és ezek miként befolyásolják a nettó eladási árat.
A bevezető beszélgetés során a tanulók ötleteket gyűjtenek arról is, hogy szerintük milyen tényezők – például a költségek, a kereslet vagy az üzlet elhelyezkedése – határozhatják meg egy termék árának nagyságát.
5–15 perc: Új ismeretek feldolgozása
Az óra első részében a tanulók megismerkednek a haszonkulcs, az árrésszint és az ELÁBÉ-szint fogalmával, valamint ezek gyakorlati jelentőségével. A közös magyarázat során áttekintjük a kapcsolódó képleteket és értelmezzük az egyes mutatók szerepét.
Haszonkulcs (HK%) = (Árrés ÷ elábé) × 100
elábé szint = (elábé ÷ Nettó eladási ár) × 100
Árrésszint (Ász%) = (Árrés ÷ Nettó eladási ár) × 100
A tanulók példák segítségével megfigyelik, hogy a különböző mutatók milyen információt szolgáltatnak az adott termék árának felépítéséről.
15–30 perc: Irányított közös feladatmegoldás
A tanár vezetésével a tanulók több mintafeladatot oldanak meg. A közös munka során kiszámítják a hiányzó értékeket, valamint értelmezik a kapott eredményeket. A feladatok célja, hogy a tanulók biztonsággal alkalmazni tudják a képleteket és felismerjék az összefüggéseket az egyes mutatók között.
30–40 perc: csoportmunka
A tanulók hármas csoportokban dolgozva önállóan oldanak meg árképzési feladatokat. A gyakorló feladatok során a haszonkulcs, az árrésszint és az ELÁBÉ-szint meghatározását végzik el különböző adatok alapján. A párok megbeszélik egymással a számítások menetét, majd összevetik eredményeiket.
40–45 perc: Lezárás és visszacsatolás
Az óra végén közösen összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, kiemeljük a gyakran előforduló hibákat, és röviden értékeljük a tanulók munkáját. A tanulók classroom felületen kapnak további gyakorló feladatokat a tanult mutatók alkalmazására.
A foglalkozás végén a tanulók röviden reflektálnak saját munkájukra. Saját teljesítményük értékelésével tudatosítják a már megszerzett ismereteiket és az esetleges fejlesztendő területeket.
A tanár a tanulási folyamat során folyamatos szóbeli visszajelzést ad, segíti a feladatmegoldást, valamint szükség esetén korrigálja a felmerülő hibákat. A foglalkozás lezárásakor összegző értékelés keretében visszajelzést ad a tanulók együttműködéséről, aktivitásáról, a feladatok megoldásának sikerességéről.
Azoknak a tanulóknak, akiknek több időre vagy támogatásra van szükségük, az oktató személyre szabott segítséget nyújt, és szükség esetén közösen átbeszélik a feladatmegoldás lépéseit.
A gyorsabban dolgozó tanulók kiegészítő, magasabb nehézségű feladatokat kapnak, amelyek további gyakorlási lehetőséget biztosítanak számukra.
A kooperatív munkaszervezés során a csoportok kialakításánál fontos szempont, hogy a tanulók képesek legyenek egymás támogatására. Az együttműködés lehetőséget teremt arra, hogy a biztosabb tudással rendelkező tanulók segítsék társaikat, ezáltal elősegítve a sikeres feladatmegoldást és a közös tanulást.