Hálózatalapú tanulás

Type of method
Tanítási-tanulási módszerek
Type of teaching-learning method
Student centered
Short summary
Az informatika, pedagógia és hálózatkutatás közös metszéspontján kialakult új szakterület neve pedig a hálózatalapú tanulás, másképpen konnektivizmus.
Description

A tudásalapú társadalomban nélkülözhetetlen kulcskompetenciák egyike a „tanulás tanulása”, azaz a saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának a képessége, amelynek részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kontextusokban – az oktatásban és képzésben, otthon vagy a munkahelyen – történő alkalmazásának képessége.

„A konnektivizmus a tanulást olyan folyamatnak fogja fel, amelyben az informális, hálózatba szervezett, elektronikus eszközökkel támogatott információcsere mind nagyobb szerepet kap. A tanulás mindinkább folyamatos, élethosszig tartó, más tevékenységekbe beágyazott, hálózatosodott tevékenység-rendszerré válik."  

„Hálózati tanulásról tehát akkor beszélünk, ha a hálózatot alkotó különböző iskolák szakembereinek csoportjai célirányos, tartós, a nyilvános tudásból táplálkozó, fejlesztő tevékenységben vesznek részt, melynek során saját módszertani tudásukat felhasználva együttesen létrehoznak egy közös tudásalapot” (StollSeashor, 2007). 

Advantages of the method

Bessenyei azt hangsúlyozza, hogy a motiváltság lényegesen magasabb, ha az információszerzés és feldolgozás, valamint a keresés és az értékelés együttműködő, hálózati tevékenységben valósul meg. Ilyenkor az jelentősen javíthatja a tanuló tanulási hatásfokát. Ha a tanuló részt vesz egy, a témával foglalkozó hálózatban, akkor „a tudás olyan körforgásába kerül, hogy az egyén saját tudáselemeit, illetve tudástartalmait is megosztja, s az így összeadott tudás ismeret mégis csak egyéni tudásforrássá” lesz. 

A hálózati tanulás modellje
A HÁLÓZATI TANULÁS MODELLJE 
Forrás: Stoll–Seashor 2007 

 

The challenges, pitfalls of the method and ways to deal with them

“Az elektronikus tanulási környezetek eszköztára az utóbbi évtizedben tovább bővült és három alapfunkciót tölt be, amelyek egymással integrálódva jelennek meg az iskolákban: egyrészt rendszertervező, másrészt információszolgáltató, harmadrészt kommunikációs funkció (Komenczi, 2009).[1]

Az információszolgáltató funkció a hálózatok összekapcsolását valósítja meg. Ennek keretében érhetjük el az internetet, távoli adatbázisokat, tehát egyfajta ablakként funkcionál a világra, a virtuális térbe. A tudástartalmak megosztása, a közösségi lét, a közös tudáskonstrukció is ezen keresztül valósul meg, amelyet még inkább erősít a webhasználat ma legnépszerűbb magasabb szinje, a web 2.0. A kommunikációs funkció az iskola mindennapi kommunikációs kapcsolataiban kulcsszerepet játszik. Fontos szerepe lesz az egész metódus motorjának a tanulási folyamat szervezésében, és megvalósulhat a “virtuális mobilitás”.

 

[1] Komenczi Bertalan: Elektronikus tanulási környezetek. Gondolat Kiadó, Budapest, 2009.

Practical application tips

A tapasztalatok szerint az eredményes hálózati tanulás megvalósításához a következők együttes és dinamikus megvalósítására van szükség:  

  • a hálózati működés világosan meghatározott fókusza és a részvételi szándék,  
  • kapcsolatok,  
  • együttműködés,  
  • vizsgálódás,  
  • irányítás, segítés (facilitátor) 
  • elszámoltathatóság és  
  • kapacitásfejlesztés és támogatás 
Feedback from teachers and students

„ A tanár szerepe alapvetően a mentorálás volt, a diákok munkájának nyomon követése, és ha szükséges, segítése. Az ilyen fajta tanulásirányítás a tanártól sok előkészületet és utómunkát (ellenőrzést) követel meg. Az órán pedig készen kell állnia arra, hogy akár egyik percről a másikra alkalmazkodjon egy-egy diák egyéni logikájához és a diák gondolkodásmódjának, és tudásszintjének megfelelően segítse tovább a megértés útján. Azt gondolom, hogy ez a tanártól nagymértékű kreativitást és empátiát feltételez, aminek nem mindig könnyű megfelelni.

Tapasztalatom szerint a kurzusban előkészített anyag tökéletesen elegendő volt a tudás megszerzé-séhez, bár volt olyan diák, aki az interneten más tartalmat keresett, és elmondása szerint, az alapján jobban megértette az algoritmus működését, így a feladatokat is sikeresen meg tudta oldani.” (Tanári vélemény a VETIVER- projekt diákkurzusáról)

Author of the method
dr. Sediviné Balassa Ildikó