Kooperatív módszer

A kisiskolások esetében a célok nem nehezek és a hangsúly az együttműködési készségek megtanulásán van. A középiskolások – különösen pedig a szakképzésben tanulók – esetében konkrét, életközeli problémák megoldására helyeződik a hangsúly, mert – szerencsés esetben – a csoportmunkát már korábban megtanulták a diákok.

A csoportok összetétele heterogén, a csoporton belüli szerepek jól meghatározottak.

A munkamegosztás lehetővé teszi, hogy a tanulók különböző munkákat végezzenek a képességeik alapján.

A feladatokat megbeszélik, ugyanúgy felelősek egymás tanulási eredményeiért, mint a sajátjukért.

A csoport sikere minden egyes tanuló teljesítményétől függ, így érdekeltek abban, hogy segítsék egymást. Együtt dolgoznak egy közös cél érdekében.

„ Összehangolt tevékenység, amely során fejlődnek a tanulók intellektuális, szociális és pszichikai készségei. Ebben nagy szerepe van a tanulói önállóságnak, az önálló tanulásnak, és az együttműködésen alapuló (kooperatív) tanulásnak, amelynek értékei között szerepet kap: az egymástól való tanulás, az egymásra figyelés az egymás tanítása, segítségnyújtás, ön- és társértékelés igénye és képessége, valamint az együttműködés igénye és képessége."(Bárdossy, 1999. 20-21. o.)

Az együttműködési készséget fejleszti, ami ma már a munkaerőpiacon elengedhetetlen.

Legkifinomultabb formájában a csoport összetételének tanári meghatározása tudatos, a „gyengébb” és „erősebb” diákok keverésével:
-    növelhető a motiváció,
-    az erősebbek segítő magyarázatai – kortárs támogatás – néha hitelesebbek és hatékonyabbak a tanári magyarázatnál,
-    kisimulhatnak a csoporton belüli komoly teljesítménykülönbségek.