- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Előzetes olvasmányok (házi feladatként vagy óra előtt feldolgozandó anyagok);
Tankönyvi szöveg
- A diákok olvassák el a tankönyvük vonatkozó fejezetét és jegyzeteljék ki a főbb eseményeket.
- Pl. Magyarország az I. világháború után, a trianoni békediktátum hatásai.
Rövid összefoglaló vagy kronológia
- Idővonal az I. világháborútól a békeszerződésig (pl. 1918 – őszirózsás forradalom, 1919 – Tanácsköztársaság, 1920 – Trianon).
- Fontos személyek bemutatása: Apponyi Albert, Clemenceau, Wilson stb.
Forrásszemelvények (kb. 1 oldalnyi)
- Apponyi Albert híres beszéde (részlet).
- Korabeli újságcikkek vagy naplórészletek, pl. egy magyar katona vagy egy erdélyi lakos szemszögéből.
Videó vagy podcast ajánlás (rövid, max. 10-15 perc)
- Pl. Rubicon Intézet, M5 csatorna, YouTube animációk a trianoni békeszerződésről.
2. Projektfeladatokhoz előkészítő anyagok
Térképek és statisztikai adatok
- Magyarország területi változásai térképen (előtte-utána összehasonlítás).
- Népességadatok: magyar lakosság aránya az elcsatolt területeken.
Érveléshez források
- Magyar és külföldi álláspontok a békediktátumról (pl. francia, angol reakciók).
Alternatív megoldások, amiket javasoltak a békekonferencián.
Feladatlapok és kérdések
- Pl. „Mit tudsz Trianonról?” előzetes kvíz (pl. igaz-hamis, párosítás).
- Gondolkodtató kérdések: „Milyen hatásai lehettek a szerződésnek a hétköznapi emberek életére?”
3. Ajánlott források és háttéranyagok a motivált diákoknak
Könyvajánlás
- Romsics Ignác: Trianon és a magyar külpolitika 1919–1945.
- Ablonczy Balázs: Trianon-legendák.
Film és dokumentumfilm ajánlás
- Trianon (2020, dokumentumfilm).
- Egy ország két határ között (Duna TV történelmi műsor).
Interaktív weboldalak
- MTA „Trianon 100” projekt (tanulmányok, térképek).
- Digitális történelmi atlaszok.
Összegzés
- Óra előtti anyagok: tankönyvi szöveg, idővonal, rövid forrásszemelvények, videók;
- Projekt előkészítéshez: térképek, statisztikák, vitára alkalmas források;
- Extra anyagok motivált diákoknak: könyvek, filmek, interaktív oldalak.
Motivációs kérdés vagy gondolatébresztő:
Az órát egy problémafelvető kérdéssel kezdem, ami ráveszi a diákokat a gondolkodásra:
- „Mit jelent neked az, hogy Magyarország határai másképp néztek ki 100 évvel ezelőtt?”
- „El tudod képzelni, hogy egyik napról a másikra egy másik ország polgára leszel, anélkül hogy elköltöznél?”
- „Mi történik, ha egy ország elveszíti területeinek több mint kétharmadát?”
Előzetes tudás aktiválása – interaktív feladat megoldása:
1. Módszer: KAHOOT vagy QUIZIZZ játék
- Egy gyors 5 kérdéses kvíz, amely alapvető információkra kérdez rá (pl. mikor volt Trianon, mekkora területvesztés történt stb.).
2. Módszer: Idővonal-kirakó
- Kinyomtatott események (pl. 1918 őszirózsás forradalom, 1919 Tanácsköztársaság, 1920 Trianon)
- A diákoknak helyes sorrendbe kell tenniük őket.
3. Módszer: Térképes bevezetés
- Kivetítem vagy kiosztom a Trianon előtti és utáni Magyarország térképét.
- Megkérem a diákokat, hogy mondják el, mit vesznek észre a változásokkal kapcsolatban.
2. PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉSHEZ
Bevezető tevékenység: Forráselemzés csoportmunkában:
- Korabeli újságcikkek, naplórészletek
- Adok a diákoknak 3-4 rövid forrásrészletet különböző szemszögből (pl. egy magyar politikus beszéde, egy francia diplomata véleménye, egy erdélyi lakos naplója).
- A csoportok elemezzék, és foglalják össze, mit tanultak belőle.
- Idézetek elemzése
- Kivetítek egy ismert idézetet, pl. Apponyi Albert védőbeszédéből:
„Magyarország annyira bűnös, hogy ezt az ítéletet érdemelte volna?” - Megkérem a diákokat, hogy írják le az első gondolataikat az idézettel kapcsolatban.
- Kivetítek egy ismert idézetet, pl. Apponyi Albert védőbeszédéből:
Projektfeladat kiosztása és célkitűzés:
- Elmondom a diákoknak, hogy milyen projektet fognak készíteni, mi lesz a célja (pl. prezentáció, vita, plakát, történelmi szerepjáték stb.).
- Kiosztom a feladatleírásokat, és hagyj időt a kérdésekre.
3. Összegzés és átvezetés a tananyaghoz
- „Ma megvizsgáljuk, mi történt Trianonban, és hogyan változtatta meg Magyarország sorsát.”
- „Fontos, hogy ne csak a számokat lássuk, hanem azt is, hogyan érintette ez a hétköznapi embereket.”
Az óra vagy projekt során fontos, hogy a diákok ne csak passzív befogadók legyenek, hanem aktívan dolgozzanak a témával. Ennek függvényében a következőképp terveztem meg az órámat:
1. ÓRAVÁZLAT – 45/90 perces tanóra
I. Bevezetés (10-15 perc) – Ráhangolódás és előzetes tudás aktiválása:
- Kérdés vagy vitaindító felvetés: „Mi lenne, ha egyik napról a másikra külföldivé válnál a saját szülővárosodban?”
- Kahoot/Quizz vagy igaz-hamis állítások a diákok előzetes tudásának felmérésére.
- Térképelemzés: Előtte-utána térkép bemutatása – Milyen változásokat látnak a diákok?
II. Új ismeretek feldolgozása (20-40 perc)
1. A békediktátum előzményei és aláírása
Tanári előadás vagy csoportmunka:
- Az I. világháború következményei Magyarország számára;
- A párizsi békekonferenci;
A szerződés tartalma és következményei;
2. Dokumentumelemzés – interaktív munka
Kiosztott források (pl. Apponyi Albert beszéde, korabeli újságcikkek, lakossági reakciók).
A diákok kis csoportokban dolgoznak és röviden összefoglalják az adott dokumentum lényegét.
3. Térképelemzés és következmények
A diákok csoportokban megvizsgálják:
- Milyen területeket veszített Magyarország?
- Mely országok kapták meg ezeket?
- Milyen hatása volt ennek a magyar lakosságra?
4. Hatások és következmények – Kiscsoportos feladat
Minden csoport egy témát kap:
- Gazdasági következmények (pl. vasútvonalak, ipar elvesztése)
- Társadalmi következmények (pl. kisebbségek helyzete, menekültek)
- Politikai következmények (pl. revíziós politika, Horthy-korszak)
- Kulturális és pszichológiai hatások (pl. nemzeti emlékezet)
A csoportok rövid prezentációt vagy szóban összegzést tartanak.
III. Összegzés és reflexió (10 perc)
- Összegző beszélgetés: Mit tanultunk ma? Mi volt a legmeglepőbb információ?
- Tanulói vélemények, érzelmi visszacsatolás: Hogyan hatott ez a magyar történelemre?
- Zárókérdés: „Ha te lettél volna egy magyar vezető 1920-ban, hogyan próbáltad volna kezelni a helyzetet?”
Az értékelés során fontos, hogy ne csak a tárgyi tudást, hanem a kritikai gondolkodást, az érvelési képességet és a kreativitást is figyelembe vegyük. Ezért az értékelés lehet formatív (fejlesztő, visszacsatoló) és szummatív (összegző, osztályzatot adó).
FORMATÍV ÉRTÉKELÉS (ÓRA ALATTI MEGFIGYELÉS ÉS VISSZAJELZÉS)
Szóbeli részvétel (10 pont)
- Aktív hozzászólás a beszélgetésekhez
- Érdeklődés, véleményalkotás
Csoportmunka értékelése (10 pont)
- Együttműködés a csoportban
- Források helyes használata, elemzés mélysége
Kritikus gondolkodás és érvelés (10 pont)
- A diák képes érvekkel alátámasztani véleményét
- Észreveszi a történelmi összefüggéseket
- Ezt egy tanári megfigyelési lap vagy egy egyszerű pontozólap segítségével is követhető.
2. SZUMMATÍV ÉRTÉKELÉS (ZÁRÓTELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE)
Ha az órai munka alapján szeretnék jegyet adni:
Rövid kvíz vagy esszéfeladat (10-20 pont)
- Pl. „Fogalmazd meg Trianon 3 legfontosabb következményét 5 mondatban.”
- VAGY „Miért volt fontos Apponyi beszéde? Érvényesek-e ma az érvei?”
3. PROJEKTÉRTÉKELÉS
Ha hosszabb projektet készítenek a diákok, az értékelés több szempont szerint történhet:
Tartalom (40%)
- Pontos, hiteles forrásokból dolgozik
- A téma feldolgozása alapos
Prezentációs készségek (20%)
- Világos, jól érthető előadás
Kreativitás és vizuális megjelenítés (plakát, PPT, videó stb.)
Csapatmunka és részvétel (20%)
- Együttműködés, mindenki hozzájárul a munkához
Reflexió és kritikai gondolkodás (20%)
- A diákok képesek összekapcsolni a múltat a jelennel
- Nem csak a tényeket ismétlik, hanem saját gondolataikat is megfogalmazzák
Alternatíva: Ha több projektet készítenek a diákok, akkor egymást is értékelhetik (pl. egy 1-5 skálán különböző szempontok alapján).
Az összegzés lehet egy egyszerű százalékos értékelés vagy osztályzatra átváltott pontszám.
ÖSSZEGZÉS:
Ha egy egyszerűbb órát tartok, akkor az órai aktivitás és egy rövid összegző feladat elegendő.
Ha projektalapú tanulást végzek akkor egy részletesebb pontozási rendszer segít az értékelésben.
Diákok bevonása az értékelésbe segíthet a motiváció növelésében (önértékelés, társértékelés).
Így a tanulók nemcsak megtanulják a tényeket, hanem önálló véleményt is alkothatnak, és kritikusan gondolkodhatnak a történelmi eseményekről.
Az osztályban a Sajátos Nevelési Igényű és a Tanulási nehézséggek küzdő tanulóknak több tanári magyarázatot illetve tantárgyi megsegítést nyújtok. Térkép magyarázatnál például melléjük állok velük együtt nézem, mutatom.
Feladatok megoldásánál majd a számonkérésnél többletidő biztosítása. Hosszabb felkészülési idő biztosítása; Egyszerűsített feladatsorok;
Forráselemzések kiadása; Diagrammok leolvasása; Térképek elemzése, illetve gyakorlásképp vaktérkép használata.