Az üvegházhatás

  • Fürdős Péter
Pamokos / projekto plano tipas
Pamokos planas
Sektorius
Pedagógia, oktatás
Természettudományok, matematika és statisztika
Tema, mokymosi sritis
Globális környezeti problémák
Profesinis (-iai) dalykas (-ai)
Ugdomos kompetencijos ir gebėjimai
Kommunikáció és együttműködés
Kritikus gondolkodás és problémamegoldás
Produktivitás és számonkérhetőség
Ugdomos profesinės kompetencijos ir gebėjimai
kreatív gondolkodás, megfigyelőképesség
Mokymo metodas
kutatásalapú tanulás
csoportmunka
Mokymosi ir ugdymo tikslai
A tanulók az óra végére megtanulják, hogy mi az üvegházhatás és milyen következményekkel jár.
Sąvokos
üvegházhatás, szén-dioxid, globális felmelegedés
Reikalingos priemonės
számítógép, internet, hőmérő
Trukmė
45 perc
Įvadinė dalis ir pamokos / projekto plano rengimas

A háttérismeretek megbeszélése. A Nap által kibocsátott energia nagy része látható és közeli infravörös fény, amely rövid hullámhosszú sugárzásból áll. Ez a sugázás könnyen áthalad a légkörben található részecskéken. Amikor ez a rövidhullámú sugárzás eléri a Földet, nagy része hővé alakul. A Föld hőmérséklete azonban nem emelkedik a végtelenségig, mert a felszín és a légkör is hőt sugároz vissza a világűrbe. A Föld rendszerébe érkező és onnan távozó sugárzásnak ezt a nettó áramlását nevezzük a Föld sugárzási háztartásának. A hő hosszúhullámú sugárzás, amely kevesebb energiát tartalmaz, mint a rövidhullámú sugárzás. Ez azt jelenti, hogy más módon lép kölcsönhatásba a légkörrel. A Föld nappal és éjszakahőt sugároz vissza a légkörbe, ami segít lehűteni a felszínt. Ez a hő azonban nem mind távozik a világűrbe: egy részét csapdába ejtik a légkörben lévő üvegházhatású gázok. Ennek az eredményeként a Föld légköre melegebb, mint amilyen az "üvegházhatás" nélkül lenne. Ha az üvegházhatású gázok nem lennének jelen a földi légkörben, az általunk ismert formájában az élet nem létezne, mivel a felszíni átlaghőmérséklet több Celsius-fokkal nulla fok alatt lenne. A Föld légkörében az elsődleges üvegházhatású gáz a vízgőz Ez tartja vissza legnagyobb mennyiségben a földfelszínről érkező hőt. Az üvegházhatású gázok közül azonban a klímakutatókat a CO2 és metán (CH4) foglalkoztatja, mivel ezek elsősorban az emberi tevékenység következtében kerülnek a légkörbe, ahol mennyiségük az ipari forradalom kezdete óta növekszik.

Pamokos / projekto plano įgyvendinimas

Kísérletet végzünk csoportokban, amely során azt tanulmányozzuk, hogy a szén-dioxid (CO2), ami egy "üvegházhatású gáz", hogyan hat a levegő hőmérsékletére egy zárt környezetben. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy a légköri szén-dioxid hogyan befolyásolja a Föld hőmérsékletét. Emellett műhodas adatokat is elemzünk a légköri szén-dioxid koncentrációjára vonatkozóan, amik alapján megfigyelhetjük az évszakonkénti változásokat és a hosszú távú tendenciákat.

Eszközök (csoportonként)

  • 2 db 1 literes lombik
  • Hőmérő beillesztésére alkalmas lyukkal ellátott dugók
  • 1 db lámpa fűtőizzóval (100 wattnaál nagyobb teljesítményű)
  • 2 db hőmérő (Celsius-fok mértékegységű, tizedes pontosságú)
  • 32 %-os ecetsav
  • Sütőpor
  • Jégkockák (opcionális)

A gyakorlat során két lombik belső hőmérsékletét vizsgáljuk meg: az egyik CO2-t tartalmaz, a másik kontrollként szolgál. A kísérlet megkezdése előtt megfogalmazzuk a feltevésünket arra vonatkozóan, hogy melyik lombik fog több hőt megtartani. Az eredményeket táblázatba foglaljuk és grafikonon is ábrázoljuk.

Vertinimo planas

Feladatlapon különböző kérdésekre kell választ adniuk a csoportoknak. A kérdésekre adott válaszokat aztán közösen megbeszéljük. Minden csoport a kísérlet elvégzése és a feladatlapon adott válaszok alapján értékeli saját munkáját, elmodhatja, hogy milyen tapasztalatokkal, új ismeretekkel, élményekkel gazdagodott.