- Anmelden oder Registrieren, um Kommentare verfassen zu können
A csoportmunka a közös munkára alapozza előnyeit. Jellegzetes vonása, hogy a tanár az osztály tanulóit kisebb, kb. 3-6 fős csoportokra bontja. A csoportok tagjai közösen dolgoznak a kitűzött feladatok megoldásán. A csoportmunka a reformpedagógiából ismert projekt módszer hatására kialakult munkaforma. A tanárnak átalakul a szerepköre, az ismeretátadás helyett az irányító szerep jut.
Jellemzői:
A tanulók kiscsoportokban végzett tevékenységén alapul, és az ismeretek és az intellektuális képességek fejlesztésén túl kiemelt szerepet játszik a szociális kompetencia, azaz a tanulók szociális készségeinek és együttműködési képességeinek kialakulásában és fejlődésében.
A csoportos tanulásban a csoport „didaktikai lépcsőt jelent”, amelyben ingeráltan jelennek meg tanulás-lélektani és szociálpszichológiai szempontok, kibővítve a kooperatív technikák és módszerek alkalmazásával. A tanulás legfontosabb didaktikai mozzanatai (ismeretszerzés, rendszerezés, alkalmazás, ellenőrzés, értékelés) a csoportban folynak.
Ez a módszer természetesnek tartja, hogy a tanulók egymástól segítséget kérjenek, és egymásnak segítséget adjanak. Az együttműködés túllép a hagyományos értelemben vett interakción, amelyhez azonban szükség van a tanulásban lemaradt tanuló magáról alkotott, negatív véleményének megváltoztatására, és arra is, hogy társainak a vele szemben fennálló előítélete megszűnjön.
Alkalmas a heterogén tanulói összetétel a csoportot alkotó gyerekek mindegyikének egyidejű fejlesztésére a követelmények csökkentése nélkül.
Alkalmazásának eredményeként a másokkal való együttműködés és kommunikációs képesség fejlődik. Érvényesül az empátia, a tolerancia, a kölcsönös bizalom, nincs kirekesztés, elmagányosodás, mert a csoport felkarol, segít, nagyobb az egymásra figyelés. Azok a tanulók lesznek előnyben, akik jól kommunikálnak, tudásukkal hozzájárulnak a közösség fejlődéséhez, tudnak tárgyalni, tudják képviselni a véleményüket, jó konfliktuskezelők, és jól dolgoznak csapatban. Az iskolában jó lehetőséget teremthetünk, hogy mindezen képességeket biztonságos környezetbe sajátítsák el, gyakorolják.
További előnyök:
- A tanulói hozzáállás megváltozik.
- A tanulók tudása és különböző képességei fejlődnek
- Elősegíti a minőségi munkát az osztályteremben.
- A tanulók megtanulnak egy módszertani, értékelési kultúrát, amelyben saját magukat és társukat is reálisabban látják
- A tanulók tanulnak mások sikeréből és hibáiból.
- Azonnali visszajelzést ad a tanulóknak és a tanárnak is
- Nagy létszámú osztály esetén reálisabb képet ad a tanárnak, az egyéni teljesítményről is.
A csoportmunka hátrányai
- Nagy létszám esetén nem alkalmazható.
- Csak jól felkészült tanár irányíthatja.
- A csoportmunka igen intenzív részvételt igényel a tanártól és a résztvevő diákoktól egyaránt.
- Nélkülözhetetlen és időigényes feladat az előzetes tervezési munka, melynek során a tanuló csoport munkájának eredményét is értékelni kell és az értékelését is meg kell tervezni.
Hogyan értékeljük a csoportmunkát és benne az egyén szerepét?
- A csoportmunka eredménye jeggyel (előre kiadott szempontrendszer alapján) vagy más módon is értékelhető
- Alkalmazzák az önértékelést és a társértékelést az egyéni teljesítmények mérés-értékeléséhez és erre fel kell készíteni a diákokat is.
Hogyan lehet a csoportmunka eredményét jeggyel kifejezni?
- Egy jeggyel értékelem a csoport minden tagját, az elvégzett munka minősége alapján
- Egy jeggyel értékelek egyéni munkát és egy jeggyel az elkészült feladatot.
- Egy jeggyel az együttműködést, egy jeggyel az egyéni teljesítményt és egy jeggyel a csoportteljesítményt értékelem
- Bevonom a diákokat is az értékelésbe, így az egyéni munka értékelésébe és az együttműködésbe beszámítom az ön- és társértékelés eredményét is.
Csoportok kialakítása
A csoportok kialakítása lehetőleg véletlenszerű legyen, és ne keletkezzenek állandó csoportok. Ezzel a diákok számára is a véletlen szabja meg, kikkel kerülnek egy csoportba, kikkel kell együttműködniük, s ez könnyebben elfogadható. Az így kialakult csoportokon lehetőség szerint ne engedjünk változtatni: meg kell tanulni az együttműködést olyan társainkkal is, akikkel eddig nem nagyon váltottunk szót.
A csoport kialakítását a tanulókra is rábírhatjuk. Ebben az esetben általában állandó összetételű, elsősorban szimpátiák, barátságok mentén szerveződő csoportok keletkeznek, és folyamatos a késztetés a csoportnagyság megváltoztatására. Az ilyen csoportoknak is van előnyük, de az együttműködési készség, az empátia, a szociális kompetenciák kialakításához jobban megfelel a változó összetételű, nem homogén csoport, igaz a tanulók eleinte nem örülnek ennek.
Hogyan kezdjük hozzá a munkához?
- Meg kell tervezni a munkát és annak értékelését.
- Mielőtt elkezdődik a munka, tisztázni kell a “játékszabályokat”, ismertetni kell a célokat és feladatokat.
- Meg kell beszélni a csoportmunka menetét, az elvárt eredményt és a kívánt tanulói viselkedést és hozzáállást.
- Meg kell beszélni az értékelés szempontsorát.
- El kell mondani a tanulóknak, hogy, hogy maguk és társaik érdekében is aktívan, képességüknek megfelelően részt kell vállalniuk a közös munkában.
- A tanulókkal meg kell beszélni a folyamatot és azt is, hogy mit és milyen arányban értékelünk. (egyéni munka minősége, a csoport elkészült munkája, vagy az együttműködés, továbbá azt is, hogy miként vesszük figyelembe a csoportértékelő lapok és az ön- és társérékelés eredményét)
- Meg kell határozni, hogy pontokkal, százalékkal, jeggyel vagy szövegesen értékelünk.
A kooperatív tanulási módszerek közül a páros munka után talán a csoportmunka a leggyakrabban alkalmazott tanulásszervezési forma. Természetesen nem csodaszer, nem alkalmazható mindig, és nem arra való, hogy a tanári felkészületlenséget palástolja.
Az alábbiakban a csoportmunka funkciója, szervezése kapcsán szedtem össze néhány gondolatot. Az anyaggal való „haladás” kényszere legtöbbször a frontális munkaformára ösztönzi a tanárt, annak minden előnyével és hátrányával. Érdemes azonban időnként kipróbálni más formákat is. A csoportmunka nagyon jól alkalmazható olyan esetekben, amikor időt akarunk megtakarítani: történelemórán elsősorban összefoglalás, ismétlés, forráselemzés esetén hatékonyabb a frontális módszernél.” (Mendly Lajos, tanár)