Interaktív tananyag

Az együttműködési készségek fejlesztése a mesterséges intelligencia támogatásával

Stratégiák az együttműködésen alapuló tanulás tervezéséhez és támogatásához

Szerző: Mara Masseroni, AICA
Lektor: Pierfranco Ravotto, AICA

Tanulók közösen dolgoznak egy projektfeladaton — Az együttműködés alapja a párbeszéd, a közös döntés és a megosztott felelősség. (Forrás: ChatGPT)

Tanulási cél

A mai, egyre inkább projektek köré szerveződő munkahelyeken a munkavállalóknak különböző szakterületekről érkező kollégákkal kell együttműködniük, információt megosztaniuk, tevékenységeket összehangolniuk, döntéseket egyeztetniük, és közösen felelősséget vállalniuk az eredményekért.

A mesterséges intelligencia korában ezek a készségek még fontosabbak: az összetett feladatok megkövetelik, hogy az emberek a szakértelmüket, kreativitásukat és ítélőképességüket egyesítsék, és hatékonyan dolgozzanak együtt egymással és intelligens technológiákkal is.

Ebben a tananyagban azt vizsgáljuk, hogy hogyan támogathatja a mesterséges intelligencia az aktív tanulási módszerek alkalmazását, mint például a projektalapú tanulás (PBL).¹

1. fejezet

A „4K”

Az együttműködés (kollaboráció) egyike a 21. századi társadalomban és a munkahelyeken való sikeres helytálláshoz szükséges négy alapvető készségnek.

2016-ban a Partnership for 21st Century Learning (P21) – az oktatás, a közintézmények és az üzleti szféra, köztük nagy technológiai vállalatok képviselőit tömörítő amerikai egyesület – kiadta a 21. századi tanulás keretrendszerének frissített változatát.

A keretrendszer nemzetközileg is ismertté tette a 4C rövidítést, amely a tanuláshoz és innovációhoz nélkülözhetetlen négy készségre utal: a kreativitásra, a kritikus gondolkodásra, a kommunikációra és a kollaborációra.

A négy készségre az összetett problémák megoldása során, összetett feladatok végrehajtásakor rendszerint együtt van szükség, de ebben a tananyagban közülük az együttműködési készséggel foglalkozunk.

Miért összekapcsolódó rendszer a 4K?

Egy projektcsapatnak egyszerre van szüksége ötletekre, megalapozott mérlegelésre, világos kommunikációra és közös cselekvésre. Ha az egyik terület gyenge, az a többit is korlátozhatja.

A kritikus gondolkodást, kollaborációt, kommunikációt és kreativitást összekapcsoló diagram — 4K – az egymással összekapcsolódó 21. századi készségek

2. fejezet · 1 / 2

Projektalapú tanulás

A projektekben való együttműködés jóval többet jelent annál, hogy egy munkán közösen, egymás mellett dolgozunk: szükség van a különböző nézőpontok meghallgatására, a felelősségek megosztására, a döntésekhez közös álláspontra, és a következtetéseket párbeszéd útján kell kialakítani.

Tanulók közösen terveznek és vitatnak meg egy projektet — Amikor a tanulás van a középpontban, a számítógép pedig csupán egy eszköz. (Forrás: Shutterstock)

A projektalapú tanulás olyan tanítási-tanulási módszer, amelyben a projekt adja a tanulás keretét, de minden tevékenység a tantervben meghatározott tanulási célok köré szerveződik.

A PBL gyökerei a 19. század végének és a 20. század elejének progresszív pedagógiai mozgalmáig nyúlnak vissza. Kiemelt képviselője John Dewey², aki szerint az iskolának nem információval, elméleti ismeretekkel kellene tömnie a gyerekek fejét, hanem cselekvésre ösztönző feladatokkal kellene felkészítenie őket arra, hogy képesek legyenek saját maguk megszerezni az információt. Tőle származik a jól ismert pedagógiai elv. John Dewey nevelési elveit szemléletesen mutatja be a videó.

John Dewey pedagógiájának négy alapelvét bemutató illusztráció — John Dewey pedagógiájának 4 alapelve

Projektalapú tanulás · 2 / 2

Mit kínál a PBL a pedagógiának?

Pedagógiájának alapelvei – köztük a „tevékenységeken keresztüli tanulás”, angolul „learning by doing” fogalma – mind a mai napig érvényesek. A mesterséges intelligencia korában új eszközök állnak a tanárok rendelkezésére, amelyek támogatják a kutatást, a tervezést, a kreativitást, a problémamegoldást és az együttműködést.

A tanítás helyett a tanulást helyezi a középpontba: a tudás passzív befogadása helyett annak felfedezését, a tudás kreatív felépítését, a másokkal való együttműködést, valamint egymás segítését az összefüggések felismerésében.

A motiváló projektcélok segítik a tanulókat abban, hogy jobban megismerjék önmagukat és másokat, és a megbeszélések során kulturált vitában képviseljék saját elképzeléseiket.

A tanulás akkor aktív, ha a tanulók felfedeznek, alkotnak, összefüggéseket keresnek, és másokkal közösen építik fel a tudásukat.

Szakképzésben tanuló diákok közösen dolgoznak egy gyakorlati projekten — Kollaboráció egy tanulói projektben (Forrás: ChatGPT)

3. fejezet

MI-vel támogatott PBL

A pedagógiai „projekt” fogalmán nem ugyanazt értjük, amit a hétköznapi életben vagy egy munkahelyen. A PBL olyan tanulási formát jelöl, amelyben a tanulók belső motivációtól vezérelve működnek együtt, és a cél általában az, hogy tágabb közösség számára is hasznos eredményt vagy produktumot hozzanak létre.

A pedagógusok olyan tanulási környezetet terveznek, amelyben a diákok valós problémákat vizsgálnak, közösen döntenek, és egymással szorosan együttműködve dolgoznak ki lehetséges megoldásokat. A kiindulási pont a tanterv, amely meghatározza a tudás és a készségek tekintetében elvárt tanulási eredményeket.

A pedagógus vállal irányító szerepet az egyes munkafázisokban, de megteremti a feltételeket ahhoz, hogy minden tanuló érdemben hozzá tudjon járulni a munkához, felelősséget vállaljon, és önállóan dolgozzon.

Tanulók együtt dolgoznak egy környezetvédelmi projekten — PBL a gyakorlatban: Tanulók együtt a környezetért (Forrás: ChatGPT)

A csoportmunkában nem alakul ki automatikusan az együttműködés. Ezt a készséget gondosan megtervezett tanulási élmények révén lehet tudatosan kialakítani, fejleszteni és megerősíteni.

A mesterséges intelligencia a projektalapú tanulás során a tanulóknak és a pedagógusoknak egyaránt segítségére lehet a projekt minden egyes szakaszában: az MI lehet ötletelő partner, tervezési asszisztens, oktató, kreatív partner és a formatív visszajelzés előkészítője.

A pedagógusok szemszögéből

A projektalapú tanulás eredményességét nagyrészt a pedagógiai döntések határozzák meg. A csoportok kialakítása csak a kezdet; a pedagógusnak olyan tanulási élményt kell terveznie, amely az aktív részvételre ösztönzi a diákokat, elősegíti a közös felelősségvállalást és a konstruktív párbeszédet.

A bizonytalanságot, a nézeteltéréseket és a döntések felülvizsgálatát nem szabad kiküszöbölni: ezek az együttműködési készségek fejlesztésének legfontosabb állomásai.

4. fejezet · 1 / 2

A pedagógusok támogatása

Milyen erőforrást jelenthet a mesterséges intelligencia a tanároknak?

Segíthet a projekt megtervezésében, kérhetünk tőle javaslatokat szervezési stratégiákra, és segíthet a csoportmunka anyagainak előkészítésében.

Emellett rendszerezheti a megfigyelések során gyűjtött adatokat, összegezheti a visszajelzéseket, feltárhatja az együttműködés jellemző mintázatait, és arra ösztönözheti a tanulókat, hogy átgondolják saját tapasztalataikat és a közös munkában betöltött szerepüket.

Pedagógiai asszisztensként segíthet:

Kertészeti projektben részt vevő tanulók dróntechnológiát alkalmaznak — Kertészeti tanulói projekt: dróntechnológia a precíziós mezőgazdaságban (Forrás: mlc.itstudy.hu)

releváns projekttémákat generálni, és a tevékenységeket a tanulási célokhoz igazítani;
feladatokat és határidőket tervezni;
differenciált tanulási utakat kialakítani;
támogatni az akadálymentesítést és segíteni a nem anyanyelvi tanulókat;
irányító kérdéseket és formatív visszajelzést adni;
a csapatmunkát és az előrehaladást nyomon követni;
értékelési szempontokat és értékelőtáblázatokat kidolgozni;
a projekt eredményeit és a tanulói reflexiókat elemezni.

Az MI-ben rejlő lehetőségek nem a tanár helyettesítését célozzák. Alkalmazásának célja a tanulás elősegítése, és az, hogy valóban reflektív, hatékony együttműködés alakuljon ki, amelyben minden tanuló megtalálja a helyét.

A pedagógusok szemszögéből · 2 / 2

Megfigyelés és folyamatos értékelés

A közös munkára a tanárnak a projekt teljes időtartama alatt folyamatosan figyelnie kell, szemmel kell tartania a diákok viselkedését, hiszen abból derül ki, hogy melyik diák mennyire vesz részt a folyamatban.

Fontos megfigyelni, hogy hogyan kapcsolódnak be a tanulók a beszélgetésekbe, meghallgatják-e az eltérő nézőpontokat, megosztják-e a munkát, kezelik-e a nehézségeket, egyeztetik-e a nézeteltéréseket, és reflektálnak-e a döntésekre. A megfigyelések során derül ki, hogy hogyan fejlődnek a csoportok, és így a pedagógusnak lehetősége lesz arra, hogy a problémákról időközönként visszajelzést adjon. Az együttműködési készségek fejlesztéséhez nem lesz elég, ha csak a projekt lezárásakor kerül sor értékelésre.

Az átlátható és folyamatos értékeléshez MI-eszközökkel készülhetnek értékelési táblázatok társértékeléshez és önértékeléshez. Az időközi értékelés segít a diákoknak számba venni a saját hozzájárulásukat, fejleszteni az önismeretüket, és nagyobb felelősséget vállalni a tanulásukért.

Pedagógusok MI-eszközökkel terveznek együttműködésen alapuló tanulást — A tanárokat támogató mesterséges intelligencia-eszközök (Forrás: ChatGPT)

BekapcsolódikMeghallgatMegosztja a munkátKezeli a nehézségetEgyeztetReflektál

5. fejezet

A tanulók szemszögéből

A projektalapú együttműködésben a tanulók megtanulják közösen értelmezni a problémát, megtervezni a munkát, elosztani a feladatokat és megosztani a felelősséget, egyeztetni a különböző nézőpontokat, és átgondoltan, megalapozottan közös döntéseket hozni.

Az MI ezeket a folyamatokat kiválóan tudja támogatni: segít a munkaszervezésben, az alternatív vélemények megfogalmazásában és értelmezésében, a következtetések és összegzések kidolgozásában, és legfőképpen abban, hogy a tanulók reflektáljanak a saját tanulásukra.

Az MI beszélgető partnerként a projektben mindvégig segíthet a diákoknak:

Tanulók MI-vel támogatott projekteszközökkel működnek együtt — A tanulói együttműködést támogató MI-eszközök (Forrás: ChatGPT)

az információkeresésben, az információk elemzésében és összehasonlításában;
ötletelésben és ötletgenerálásban;
tevékenységek, feladatok és határidők tervezésében;
adatok elemzésében és diagramok készítésében;
vizuális elemek – képek és ábrák – generálásában és szerkesztésében;
prezentációk tervezésében;
programkód írásában és prototípusok fejlesztésében;
fordításban és többnyelvű tartalmak generálásában;
hanganyagok és videótartalmak létrehozásában, szerkesztésében.

6. fejezet

Útravaló tanároknak

Tanulók bemutatják, hogyan használta csapatuk a mesterséges intelligenciát — A tanulók bemutatják, hogyan használta a csapat az MI-t (Forrás: ChatGPT)

A mesterséges intelligencia akkor jelent értéket az oktatásban, ha gazdagítja a párbeszédet, elősegíti a kritikus gondolkodást és erősíti a megalapozott döntést anélkül, hogy helyettesítené a vitát, az érvelést vagy a tudás közös kialakítását.

Legfontosabb üzenet a pedagógusoknak

A mesterséges intelligencia átalakítja azt, ahogyan információhoz jutunk, problémákat oldunk meg és tudást hozunk létre. A csapatmunkában támogathatja a közös célok kialakítását, a szerepek és felelősségek elosztását, a tervezést, az ötletek rendszerezését és összehasonlítását úgy, hogy közben ösztönzi az egymásra figyelést, az érvek cseréjét, az egyeztetést és a közös megállapodáson alapuló döntést.

Eközben nem változtatja meg mindazt, ami a tanulást mélyen emberi tapasztalattá teszi: a párbeszédet, az együttműködést, a kritikus gondolkodást, a felelősséget és a közös eredmény társas interakcióban való megalkotását. Az oktatásnak nem öncélúan, hanem gazdagabb és intenzívebb részvételt, aktív tanulási élményeket támogató eszközként kell befogadnia a mesterséges intelligenciát.

Források

További olvasmányok

Holmes, W., Bialik, M., & Fadel, C. (2019). Artificial Intelligence in Education: Promises and Implications for Teaching and Learning. Boston: Center for Curriculum Redesign.
Johnson, D. W., Johnson, R. T., & Smith, K. A. (2014). Cooperative Learning: Improving University Instruction by Basing Practice on Validated Theory. Journal on Excellence in College Teaching, 25(3–4), 85–118.
European Commission – Joint Research Centre. (2020). LifeComp: The European Framework for Personal, Social and Learning to Learn Competence.
European Commission – Joint Research Centre. (2022). DigComp 2.2: The Digital Competence Framework for Citizens.
UNESCO. (2023). Guidance for Generative AI in Education and Research.
Lannert, J. (2004). Hatékonyság, eredményesség és méltányosság. Új Pedagógiai Szemle, 54(12).
P21 (2019). Framework for 21st Century Learning [Keretrendszer a 21. századi tanuláshoz]. Partnership for 21st Century Learning.
Dewey, J. (1976). A nevelés jellege és folyamata. Budapest: Tankönyvkiadó. From Lectures in the Philosophy of Education by John Dewey, Random House, 1964.

Tudásellenőrzés

Ellenőrizd a tudásodat!

Válaszolj mind a hat kérdésre! A beküldés után megjelenik az értékelés és a visszajelzés.

1Melyik felsorolás nevezi meg helyesen a 4K készségeit? Kreativitás, kritikus gondolkodás, kommunikáció, kollaboráció Kíváncsiság, kódolás, kommunikáció, versengés Kreativitás, megfelelés, számítás, kollaboráció

2Mi adja a tanulás keretét a projektalapú tanulásban? A tantervi tanulási célok köré szervezett projekt Egymástól független digitális feladatok sorozata Egy MI-rendszer, amely minden munkafázist irányít

3Jelöld meg az együttműködést bizonyító három viselkedést! Az eltérő nézőpontok meghallgatása A felelősség megosztása A döntések közös egyeztetése Elkülönült munka megbeszélés nélkül

4Párosítsd az igényt a megfelelő, MI-vel támogatott tevékenységgel!

A projektmunka megszervezése

Az értékelés átláthatóvá tétele

Alternatívák feltárása

5Igaz vagy hamis? Az MI oktatási értéke abban rejlik, hogy helyettesíti a pedagógus szakmai ítélőképességét. Igaz Hamis

6Melyik MI-használat felel meg leginkább a pedagógusoknak szóló útravalónak? Az MI hozza meg a csoport döntéseit, így elkerülhetők a nézeteltérések. Az MI gazdagítja a párbeszédet és az összehasonlítást, miközben a döntésekért az emberek maradnak felelősek. Az MI kizárólag a záró prezentáció elkészítésére szolgál.

Közreműködők és csatolmányok

Impresszum és szerzői jog

Szerző: Mara Masseroni, AICA
Lektor: Pierfranco Ravotto, AICA
Projekt: 2025-1-LT01-KA220-VET-000362456

Csatolmányok

A magyar forrásanyag letöltéseM3-T2-MLC4-TEXT-HU.pdf A gyakorlati feladat letöltéseM3-T2-MLC4-EX-HU.pdf

Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! embléma

Ez a mű a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY-SA 4.0) feltételei szerint újra felhasználható és átdolgozható.

Az Európai Unió finanszírozásával. A kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k)éi, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a Nemzeti Ügynökség álláspontját.